Cretan Institutional Inscriptions

IC I 16 5

XML | PDF

443. Trattato di alleanza e isopoliteia fra Lato e Olous

Tipologia documentaria: trattato

Supporto: lastra

Datazione: 110-108 a.C.

Provenienza: Lato?

Collocazione attuale: Museo archeologico di Venezia (n. inv. 372)

ἀγαθᾶι τύχαι. τάδε [συ]νέ[θεν]το Λά[τιοι καὶ] Ὀλ[όντιοι κοσμιόντων ἐν μὲν Λατῶι τῶν σὺν Πυλέ-]
[ρ]ωι τῶ Ταλλαίω μηνὸ[ς Θιο]δαι[σί]ω τ̣ρ̣ι̣α̣κ̣[άδι, ἐν δὲ Ὀλόντι ἐπὶ τῶν σὺν Σωφρονίχωι τῶ]
Ἀρίστιος μηνὸς Ἐλουσ[ιν]ίω τρια[κά]δι. [φίλος καὶ συμμάχος ἀλλάλοις ὑπομενῆν ἁπλόως καὶ]
ἀδόλως ἐς τὸν πάν[τα χ]ρόνο[ν κ]αὶ τ[ὸν αὐτὸν φίλον καὶ ἐχθρὸν ἑξῆν. καἴ τίς κ’ ἐμβάλληι]
5ἐς τὰν τῶν Λατίων [χώραν ἢ ἀ]ποτ[άμνηται χώρας τᾶς Λατίων ἢ φρώρια ἢ νά-]
σος ἢ λ[ι]μ[έν]α[ς Λ]ατ[ίων καταλαμβά]νη[ται, βοαθησῆν τὸς Ὀλοντίος ἀπροφασίστως]
παντὶ σθένει καὶ κ[ατὰ τὸ δυνατὸν τοῖς Λατίοις πολεμίοντας ἀπὸ χώρας· ὡσαύτως]
δὲ καὶ εἴ τίς κα ἐς τὰν [τῶν Ὀλοντίων χώραν ἐμβάλληι ἢ ἀποτάμνηται χώρας τᾶς Ὀλοντίων ἢ φρώ-]
ρια ἢ νάσος καταλαμ[βάνηται ἢ λιμένας Ὀλοντίων, βοαθησῆν τὸς Λατίος ἀπροφασίστως]
10παντὶ σθένει καὶ κατὰ [τὸ δυνατὸν τοῖς Ὀλοντίοις πολεμίοντας ἀπὸ χώρας. ἐξέ-]
στω δὲ τῶι βωλ[ο]μέ[νωι Λατίων δικαιοπραγήσαντι τοῖς ἰδίοις ἐν Ὀλόντι πολιτεύεσθαι]
μ̣ε̣τέχ̣ο̣ντ̣ι θίνων κ[αὶ ἀνθρωπίνων πάντων ὧν καὶ οἱ ἄλλοι Ὀλόντιοι μετέχοντι, κα-]
τὰ ταὐτὰ δὲ ἐξέστω [Ὀλοντίων τῶι βωλομένωι δικαιοπραγήσαντι τοῖς ἰδίοις Λατοῖ πολιτεύεσθαι με-]
τέχοντι θίνων καὶ ἀ[ν]θρ[ωπίνων πάντων ὧν καὶ οἱ ἄλλοι Λάτιοι μετέχοντι]·
15ἐξαγωγὰν δὲ ⟨ἦ⟩μεν τῶι τε [Λ]ατίωι ἐ[ξ Ὀλόντος καὶ τῶι Ὀλοντίωι ἐγ Λατῶς, κατὰ γᾶ-]
ν μὲν ἀτελές, κατὰ θάλασσαν δὲ κατ[αβάλλονσι τὰ τέλια κατὰ τὸς ἑκατερῆ κειμένος νό-]
μ[ο]ς, ὀμόσανσι ἐς ἰδίαν χρήιαν ἐξάγεν. [αἰ δέ τι κοινᾶι στρατευόμενοι ἕλοιμεν τῶν]
πολεμίων, λανχάνεν ἑκατέρος κατὰ τὸς ἕ[ρ]π[οντα]ς ἄνδρα[ς. αἰ δέ κα πολεμίωντι ἀμφότε-]
ραι πόλεις ἀπὸ χώρας, μἠξ⟨έσ⟩τω μηδατέρωι [σπο]νδὰς ἄγε[ν μήτ’ εἰρήναν τίθεσθαι, αἴ κα μὴ]
20κοινᾶι αἱ πόλεις βωλεύσωνται. ἐξορκιξάντων δὲ κα[ὶ τὰν ἀγέλαν τὰν τόκ’ ἐσδυομέναν(?)(?) ἐν ἑκατέραι τᾶι]
πόλει{ς} ἐπεί κ’ ἐγδρ⟨ά⟩μωντι οἱ κόσμοι ἐπ’ αὐτῶν κο[σ]μιόντ[ων, παριόντων ἐν μὲν Λατῶι Ὀ-]
λοντίων πρειγήιας, ἐν δὲ Ὀλόντι Λατίων πρειγήι[ας], καὶ τὰν συ[νθήκαν ἀναγινωσκόντων]
καὶ τὸν ὅρκον τελισκόντων ἐ⟨ν⟩ μὲ[ν] Λατῶ̣ι ἐν τοῖς Θιοδασίοι[ς, ἐν δὲ Ὀλόντι ἐν τοῖς - - -]
παραγγελλόντων δὲ οἵ τε Λάτιοι τοῖς Ὀλοντίοις καὶ οἱ Ὀλόν[τιοι τοῖς Λατίοις πρόπεμπτον ἐ-]
25πεί κα μέλλωντι ἀναγινώσ[κε]ν ἢ τὰς ἀγέλας ἐξορκίζεν· εἰ δέ [κα μὴ ἐξορκίξωντι οἱ Λάτιοι κόσμοι]
ἢ μ[ὴ] παραγγήλωντι ἐπὶ τὰ[ν] ἀνάγνωσιν τᾶς συνθήκας ἢ μὴ ἀν[αγνῶντι,] [ἀποτε-]
ισάν[τ]ων ὁ κόσμος ἕκα[στο]ς ἀργυρίω στατῆρας ἑκατὸν τοῖς Ὀ[λοντίοις· ὡσαύτως δὲ καὶ οἱ Ὀ-]
λόντιοι ε̣ἰ [μ]ὴ ἐξο[ρκίξα]ιεν τὰς ἀγέλας ἢ μὴ παρανγήλαι[εν ἢ μὴ ἀναγνοῖεν τὰν συνθή-]
καν καθὼ[ς] π[ρογέγρα]πται, ἀποτεισάντων οἱ κόσμοι ἀ̣ρ[γυρίω στατῆρας ἑκατὸν]
30ἕκαστος [αὐτῶν τ]οῖς Λατίοις. καἴ κα κοσμίων [ἔλ]θηι Λάτιο[ς ἐς Ὀλόντα ἢ Ὀλόντιος]
ἐς Λατών, τ[ό τε ἡμά]τ̣ιον ἀφφανῶ ἐχέτω καὶ ἑρπέτω ἐς π̣[ρυτανήιον καθώς]
κα οἱ [κόσ]μ[ο]ι ἐς [ἑορ]τ̣ὰν ἢ̣ ποππὰν [ἕρ]πωντι. αἰ δὲ πλίονεν ἕ[ρποιεν Λάτιοι κόσμοι ἐς Βο-]
λόεν̣τ̣α̣ ἢ Ὀλόντιοι ἐ[ς Λατὼ]ν παρ’ ἅτερ[ο]ν ἥσ̣θ̣ω ὁπῆ ἄγχι διω[ρισ- - -]
[- - - πρ]εισ̣γήιας ἕρπ[ε]ν̣. [αἰ] δέ τί κα̣ ἕ̣ληται Λατίωι ἢ Βολοντί[ωι, ἐπιόντων οἱ πρείγιστοι]
35[οἱ ἐ]πὶ τα[ῖ]ς εὐνομίαις οἱ ἑκατερῆ ἐρευνίοντες καὶ ῥυθμίττον[τες καὶ κύριοι ἔστων - - -]
π̣ρ̣ὸ̣ς̣ αὐσαυτὸς καὶ τἄλλ[α] πάντ̣α χρήμενοι, καθὼς κα ἐπεικ[ὲς ἦι - - -]
[δὲ] κ̣αὶ τὰς ὁδὸς τὰς ξε̣[νι]κὰς θίνας· αἰ δέ τίς κά τινα ἀδικήσηι ἐν τα[ύταις ταῖς ὁδοῖς],
ἀ̣π̣οτεισάτω ἑξαπ[λόα τὰ π]ρόστι̣μα δίκαι νικαθές. ἦμεν δὲ καὶ ἐπιγα[μίας ἀλλάλοις. κύρι-]
ον δ’ ἦμεν τὸν Λά[τιον ἐν] Βολόε[ν]τι πορτὶ τὸν Βολόντιον καὶ τὸν Βολόντιον π[ορτὶ τὸν Λά-]
40[τ]ιον ἐν Λατῶι καὶ [πωλίο]ντα δι[ὰ τ]ῶ χρηοφυλα[κ]ίω καὶ ὠνιόμενον καὶ δανί[ζοντα καὶ]
δανιζόμεν[ο]ν καὶ τἄλλ[α πάντα σ]υναλλ[άττ]οντα κατὰ τὸς τᾶς π[ό]λι[ος νόμος]
τὸς ἑκατερῆ κει[μ]ένο[ς. ἑρπόντων] δὲ καὶ [ἐς τὰ]ς ἑ[ορτ]ὰς οἱ μὲν Λάτιοι ἔς τ[ε τὰ Θιοδάσια κἠς]
τὰ Βριτομάρπεια, ὡ[σαύτως] δέ κ’ οἱ Βολόν[τιοι ἐς Λ]ατὼν ἔς τε τὰ Θιοδαίσια κ[ἠ]ς τὰ [- - -]
καὶ θίασον ἀγόν[των· χορὸς δὲ κα]ὶ δρομέας ἀπ̣[οστελλ]όντων καὶ θυόντων [καὶ τἄλλα κατὰ τὸ νομι-]
45ζόμενον. εἰ δέ ⟨τ⟩ί κα δ[όξηι ταῖ]ς πόλεσι βωλουσ[αμέναις ἐ]ξε[λε͂ν] ἢ ἐνγράψαι, [ὅ τι μέν κ’ ἐξέλοιεν, μή-]
τε ἔνορκον μήτε ἔνθινον ἦμεν, ὅ τι δὲ κ’ ἐνγρά[ψα]ιεν, ἔνθινον κ[αὶ ἔνορκον ἦμεν. ἀνγρά-]
ψαι δὲ καὶ τὰν συνθήκαν ἐς στάλ[αν λ]ιθίναν καὶ ἀνθέμεν ἑκατέρος ἐν τᾶι π[όλι, οἱ μὲν Λάτιοι ἐν]
τῶι ἱαρῶι τᾶς Ἐλ[ε]υθ[υί]ας, οἱ δὲ Ὀλόντιοι ἐν [τῶ]ι Ζην[ὸ]ς τῶ Ταλλαίω· θέμεν δὲ κα[ὶ ἄλλας στάλας, τὰν]
μὲν Κνωσοῖ ἐν τῶι ἱα[ρῶι τ]ῶ Ἀπ[έλλωνος] τῶ Δελ[φ]ιδίω, τὰν δὲ Λυττοῖ [ἐν τῶι]
50ἱαρῶι τᾶς Ἀθανα[ί]ας [- - -]ΩΝ τῶν δραπετικῶ[ν σωμάτων].
ὅροι τᾶς Λατίων χώρας· ἀπὸ θα[λάσσας ἂμ ποταμ]ὸν τὸν Κυμαῖον ἇι ὕδ[ωρ ῥεῖ καὶ ἐπὶ τὸς Ε- - - ἐπὶ]
τὰν Ἱππάγ[ρα]ν κἠς τὸν Βένκα[σον καὶ ἀπὸ τᾶς ἐπ]ιτολᾶς τῶ Βενκά[σ]ω [ἐκ τᾶς πέτρας περιαπ-]
πέτιξ ἐς τὰν ἄλλαν πέτρ[αν, ἇι ἁ ταινία παρατρ]έχει, καὶ τούτω κατ[ὰ τὰς κεφαλὰς(?) ἐς ἄκραν]
τὰν ἐμ Μίτοις καὶ ἐς [ὀρθὸν ἐς τὰν κεφαλὰ]ν̣ τῶ πάλαι χέρσω τὰ[ν ἐπέχονσαν ἐπὶ τὰν Ἐ-]
55ξάκωνος ἀφ[αμίαν καὶ τούτω ἐπὶ τὰς κεφ]αλὰ[ς] τᾶν ναπᾶν ⟨περὶ τὸς ἐρειπιῶνας μέστα ἐς τὰν κεφαλὰν⟩ τὰν ἐπ[άνω τῶ Ἑρμᾶ καὶ περιαππ-]
έτιξ ἐπ[ὶ] τὸ ΑΝ[ΤΡΟΣΕΙΔΙΟΝ καὶ ἐς τὰν ὁδ]ὸν τὰν διὰ [Λ]άξον ἄγον̣σ̣[αν καὶ ἐπὶ τὸν θῖνον ἄρον]
καὶ ἐς τὰν κε[φαλὰν τὰν ὑπο]κάτω τῶ Γνά[φω] κ[αὶ το]ύτω ἐς τὸ πέρ[αν ἐς τὸν παχὺν λόφον]
ἐς τὰν σκοπὰ[ν καὶ τούτω] ἐπὶ τὸ ἐξέδριον τὸ κατάνω ἧ αἱ θῆκαι ἐν[τὶ καὶ ἐς τὰν κάτω ἁλικὰν]
καὶ ἐς τὰν ἄν[ω ὠίαν τᾶς] πέτρας καὶ ἐς τὸν Βοίνωπα καὶ ἐς τὰν Ἱ[ππασίαν καὶ ἐς τὰν ὁδὸν]
60τὰν ἄγον̣[σαν ἐπὶ Ἄκιμ]ον καὶ ἐς Ἰελκέτας ἐπὶ τ[ὸς] Κωρῆτα[ς καὶ ἐς τὸν Κόλον ἇι ὕδωρ ῥεῖ καὶ ἐς Κυμνητάλλαν]
ἇι ὕδωρ ῥεῖ κ[ἠς τὰν Σορ]άσαν κἠς τὰν ὁδὸν κἠπ’ Ἐλάφω λίμνα[ν κἠς τὰν δηράδα κἠς τὸν Ἀ-]
χερδόεντα [κἠπ]ὶ Διὸ[ς ἄκρον κἠ]πὶ Δορείαν κἠς Κυρταί̣ρ̣αξον [κἠπὶ τὸν καταβαθμὸν καὶ πε-]
ριαππέτις ἐ[ς τ]ὸν Σπιν[όεντα κἠς τ]ὰν Συωνίαν κ[ἠς τὸν Ἄρακα κἠς Χαμβρίτρασον ἇι]
ὕδωρ ῥεῖ ἐ[ς τ]ὰ[ς] Πρινο[έσσ]α[ς κἠς] τὰν Δαττ[άλλαν κἠς τὸν περιστεριῶνα καὶ περιαππ-]
65έτις ἇι αἱ [σ]τεφ[άναι κἠς τ]ὰ[ν Δα]νάπαρξ[ον καὶ ἐς τὰν Αἴγυρον ἇι αἱ στεφάναι ἐς Παμφυρί-]
ασον κἠ[ς τ]ὰν ὁδὸν τ[ὰν δα]μοσίαν κἠς [τὸν Ἐπαθέντα(?) κατὰ ῥάχιν ἐς Συδάφνας τὰς ἄνω]
[καὶ] κατὰ ποταμὸν [ἐς Κορδωί]λαν καὶ ἀν[ράχιν ἐς Λαγινάπυτον ἐπὶ τὸ ἄντρον κἠς Καλλιόρα-]
σον ἐπὶ τὸ ἄντρον κ[ἠς Με]ταλλάπ[υτον ἐπὶ τὸν ποταμὸν κἂν τὸν ῥόον ἐπὶ τὸ Στιώτιον καὶ]
τῶδε ἀνράχιν ἐπὶ τ[ὸν Ἀ]κ̣άμαν[τα. ὅροι Λατίων πορτὶ Βολοντίος· ἀπὸ θαλάσσας ἐς Πλυμ-]
70ῶν’ ἀρράχιν ἐπὶ τὸ ἀρ[χ]αῖον Ἀφρ[οδίσιον καὶ τούτω ὡς τῶ Δερέω θίνω τῶ τεμένιος οἱ ὅροι οἱ]
ἐς τὸν βορέαν ἔχοντες κἠς [τὰν Αἰρεπὼ κἠς τὰν Προμενήτισσαν κἠπὶ τᾶς Καλολάκκας]
τ[ὰ]ν περίβασιν κἠς Ἀρχελάρ[χαν ἐς τὰν δηράδα πὰρ τῶν πρίνων κἠς τὸν Ἀκάμαντα].
ὅρκος Λατίων· ὀμνύω τὰν Ἱστία[ν καὶ τὸν Ζῆνα τὸν Κρηταγενία καὶ τὰν Ἥραν καὶ τὸν Ζῆ-]
να τὸν Ταλλαῖον καὶ τὸν Ποσειδᾶ[ν καὶ τὰν Ἀμφιτρίταν καὶ τὸν Ἀπέλλωνα τὸν Πύ-]
75τιον καὶ Λατὼν κἄρτεμιν καὶ Ἄρ[εα καὶ τὰν Ἀφροδίταν καὶ τὰν Ἐλευθυίαν καὶ τὰν Βριτό-]
μαρπιν καὶ Ἑρμᾶν καὶ Κωρῆτας καὶ Ν[ύμφας καὶ τὸς ἄλλος θιὸς πάντας καὶ πάσας· ἦ]
μὰν ἐγὼ τοῖς Ὀλοντίοις ἐμμε[νίω ἐν τᾶι φιλίαι καὶ συμμαχίαι καὶ ἰσοπολιτείαι]
καὶ τοῖς ὅρκοι[ς] ἐμμενίω κα[ὶ βοαθησίω ἁπλόως καὶ ἀδόλως καὶ κατὰ γᾶν καὶ κατὰ]
[θά]λασσαν· καἴ τίς κα πολε[μίων Ὀλοντίοις ἐφέρπηι ἐπὶ πόλιν ἢ ἐπὶ χώραν ἢ ἐπ’ ὠρεῖα ἢ]
80[λι]μένας τὸς τῶν Ὀλοντίων, [καὶ οὐ προλειψίω οὔτε ἐν πολέμωι οὔτε ἐν εἰρήναι, ἀλλ’ ἐμ-]
[με]νίω ἐν τοῖς ὅρκοις τοῖς συ[γκειμένοις δίκας τε καὶ πράξεις διδόναι καθώς]
[κα] συνθιώμεθα. εὐορκίοντ[ι μὲν ἦμεν πολλὰ καὶ ἀγαθά, ἐπιορκίοντι δὲ τὰ]
[ἐν]αντία. ὅρκος Βολοεντί[ων ὁ αὐτός].

Il trattato di alleanza ed isopoliteia fra Lato e Olous, noto anche dalla copia Chaniotis, Verträge 61B, sembra costituire il capitolo conclusivo dell’intensa attività diplomatica connessa ad uno scontro in corso fra le due città nell’ultimo ventennio del II secolo a.C. (cf. IC I 16 3, IC I 16 4; Chaniotis, Verträge 55B-56B, 54/56a, 54/56b, 54/56c, 54/56d; IC I 16 18).

Il documento, che si apre con un’espressione benaugurale, conserva alle linee 1-3 una formula di datazione che ricorda i cosmi eponimi Pyleros figlio di Tallaios di Lato e Sophronichos figlio di Aristis a Olous e che fissa la stipulazione degli accordi al trentesimo giorno del mese Thiodaisios di Lato, equivalente allo stesso giorno di quello Elousinios di Olous.

Il trattato prevede un impegno reciproco di aiuto militare nell’eventualità di attacco nei confronti del territorio, dei forti, delle isole o dei porti dell’alleata (ll. 3-10), oltre che una serie di scambievoli concessioni fra le due contraenti, fra cui l’isopoliteia e la possibilità di esportazione da una polis all’altra esente da tasse via terra, via mare secondo le leggi vigenti presso ciascuna città (ll. 10-17). Alla clausola che regola le spedizioni militari congiunte alle linee 17-20 fanno seguito quelle relative al giuramento e alla lettura degli accordi: è previsto che i cosmi in carica di ciascuna polis si occupino di far giurare i giovani uscenti dall’agela in presenza di ambasciatori dell’alleata e di far leggere pubblicamente gli accordi e pronunciare il giuramento in occasione di particolari festività, a Lato individuate nei Thiodasia, eventi a cui l’alleata deve essere invitata con un anticipo di cinque giorni (ll. 20-25). Nel caso di inadempienza dei cosmi rispetto a quanto stabilito, per ciascuno di loro è prevista una multa di cento stateri d’argento da versare alla città alleata (ll. 25-30).

La clausola alle linee 30-32, inoltre, presenta invece delle indicazioni relative alla regolamentazione delle visite dei cosmi di una città presso l’alleata: in tali circostanze è previsto che i magistrati debbano indossare un mantello da cerimonia (cf. Chaniotis, Verträge, pp. 130-133) e recarsi presso il pritaneo (a Lato noto anche da SEG 26.1049 e IC I 16 1) così come (?) i cosmi si recano ad una festività o processione; anche le visite di ambascerie o semplici cittadini sembra essere soggetto ad una normazione, sebbene non sia chiaro secondo quali modalità (ll. 32-34).

Nel caso di contrasti sorti fra singoli cittadini delle due città la clausola alle linee 34-36 stabilisce che siano chiamati ad intervenire gli anziani (preigistoi, noti anche a Gortyna, Hierapytna, Biannos e Soulia) responsabili delle eunomiai, termine che è impiegato eccezionalmente al plurale solamente nel presente trattato. Nel caso di torti compiuti sulle strade xenikai, che vengono dichiarate sacre, la clausola alle linee 37-38 stabilisce inoltre un aumento di sei volte del valore delle multe da comminare a chi vi commetta ingiustizia e perda il processo.

Una volta affrontate le questioni giuridiche, il trattato torna ad elencare le reciproche concessioni accordate fra Lato e Olous, ovvero l’epigamia e la possibilità di vendere, compare, dare o prendere in prestito o effettuare altri tipi di contratti attraverso il chreophylakion dell’alleata (struttura nota a Creta anche a Polyrrhenia, Knossos e Gortyna), nel rispetto delle relative leggi di ciascuna città (ll. 38-42). Alle linee 42-45, invece, viene affrontata nuovamente la questione degli inviti reciproci in occasione delle festività, individuate nei Thiodaisia e Britomarpeia di Olous e nei Thiodaisia di Lato, eventi in cui la città alleata è tenuta a compiere sacrifici e a condurre un tiaso, forse dei cori (menzionati anche nel trattato IC I 8 4) e i propri cittadini adulti (dromeis).

Dopo l’ammissione di future modifiche al documento nel caso di deliberazione congiunta delle due poleis (ll. 45-46), la formula di esposizione alle linee 46-50 prescrive l’iscrizione e collocazione di più stele nella città di Lato nel santuario di Eleuthyia, ad Olous in quello di Zeus Tallaios, a Knossos nel santuario di Apollo Delphidios e a Lyttos in quello di Atena, luogo sacro che sembra essere in qualche modo connesso a degli schiavi fuggitivi (l. 50, δραπετικῶ[ν σωμάτων]).

Alle numerose clausole del trattato fa seguito alle linee 51-72 una dettagliata descrizione dei confini del territorio di Lato e della sua frontiera con Olous, che fra i molti punti di riferimento individuati menziona la città (?) di Datala, una strada pubblica, un antico Aphrodision, il santuario di Dera e un’aphamia (l. 55), termine che è attestato epigraficamente soltanto nella sua accezione spaziale di «zona marginale» (cf. SEG 26.1049 e la legge arcaica di Eleutherna IC II 12 16; le fonti letterarie, invece, documentano per aphamia/aphamiotas solamente il significato di «popolazione asservita», cf. Sosicr.Hist. FGrHist 461 F 4, Hsch. s.v. ἀφαμιῶται).

Il documento, infine, si conclude con il giuramento di Lato – analogo a quello di Olous –, che menziona fra le numerose divinità invocate Histia e Zeus Kretagenias ed include una promessa di rispetto degli accordi e di aiuto militare in caso di attacco della polis, territorio, fortini (ὠρεῖα, cf. Genevrois 2017, pp. 373-376) o porti dell’alleata (ll. 73-83).

Elementi istituzionali o altri termini rilevanti: agela, aphamia, choros (?), chreophylakion, damosia hodos, dika, dokeo, dromeus, eunomia, festività (Britomarpeia, Thiodaisia), hestia, hieron, horos, isopoliteia, kosmos, mesi (Eleusinios, Theodaisios), nomos, oreion, phrourion, polis, polites (politeuo), preigistos, presbeutes, prytaneion, soma, syntheka, temenos, thiasos.